Szabadonálló, keletelt, egyhajós, ívelt fallal záródó, beugró homlokzati tornyos templom. A homlokzatok egyszerűek, a falsíkot alul a lábazati sáv, felül az összetett tagozatú zárópárkány keretezi. A déli falat két-két csúcsíves újabb ablaknyílás töri át. A bővítmény háromszögletű oromfalas, két oldalt lizénákkal keretezett főhomlokzatán két csúcsíves ablakkal közrefogott kapu nyílik.
A keleti, az utcával határos ívelt falon a két támpillér között egy befalazott körablak mutatkozik. A nyugati homlokzat tengelyében késő gótikus, szamárhátíves kapu elhelyezett. A kőkeretre barokk kapuszárnyak záródnak.
A bejárat felett a karzatszintet megvilágító körablak, e felett osztópárkány jelenik meg. A torony sarkait e párkányról indított falpillérek hangsúlyozzák. Négy oldalt a falakat harangszinten csúcsíves záródású ablakok törik át. Az északi nyilástalan homlokzaton a kriptalejáratot lezáró falcsonk jelenik meg.
A homlokzatok vakoltak, fehérre meszeltek, a cementlábazat saját színében hagyott.
A kőalapú tégla épület gótikus stílusú, padlózata is tégla volt, majd műkő. A tető fazsindely volt, majd bádog, barna festéssel. Az oltárrész ma félkör végződésű, de a kutatások szerint eredetileg nyolcszögzáródású volt. Ma e félkörívnél két támpillér is látható, ez arra utal, hogy a mai sík deszkamennyezet előtt bolthajtású lehetett az épület. Ma egyszerű szószék, úrasztal és deszka padok képezik a berendezést. A padok 1990-es cseréjekor egy - több mint 300 éves - padot meghagytak.
A gyülekezet létszámának növekedésével az épület kicsinek bizonyult, így az épületet déli irányban kibővítették. Tornyot 1923-ban építettek hozzá. Ebben három harang van. A bővítéskor alakították ki a nyugati kórussal szemben a keleti rész kórusát. A villanyorgona nem a kóruson, hanem a templomtérben van. A külső rész fehérre meszelt, melyet mintegy tíz-évente fel kell újítani. Az északi részen egy 1954-ben befalazott kriptabejárat van.
A bejárati ajtót körülvevő pálcás kapuzat, a népi építészet jeles emléke. Fényes Elek szerint 625 református és 314 más, az 1911-13. évi névtárak szerint 813 ref. és 840 más vallású lakója volt.
A gyülekezet világháború utáni életéről, az ún. Aranykönyvben olvashatunk. Lelkészek: 1950-tól: Józsa Lajos 1991-ig, Gacsályi József 1999-ig és ma Szűcs Tibor.
